A jelentősen megemelt és gyorsított zene hatása az egér viselkedésére
Absztrakt
A laboratóriumi rágcsálók számára eltérő mértékben fontosak a hangingerek. A legtöbb fajnál az elkerülhetetlen környezeti zajok stresszt okozhatnak, amelynek hatását a zene ellensúlyozhatja. Emellett lehetséges, hogy egyes hangok, zajok, vagy a zene specifikus hatással is bírnak az állatokon. Jelen kísérletben arra kerestük a választ, hogyan befolyásolja a gyorsított, ezáltal magasságában is megemelt zene az egerek természetes viselkedését, ugyanis az egerek hallástartománya nem egyezik meg az emberével (egér: kb. 1 kHz - 85,5 kHz; ember: 20 Hz - 20 kHz). Két kísérletet végeztünk. Az első kísérletben húsz SPF, CD1 hím patkány viselkedéséről gyűjtöttünk adatokat videófelvétel segítségével. Az állatokat IVC (individual ventilated cage) ketrecekben helyeztük el kettesével. Az egerek kétféle zenét hallgattak, az első Mozart „D-dúr szonáta két zongorára”, K 448 jegyzékszámú darabja, a másik Bach „Goldberg Variációk”, BW 988’’ részlete volt. A műveket számítógépes program segítségével gyorsítottuk, miközben a hangmagasság átlag 10 kHz-cel nőtt. Először az állatok alaptevékenységét rögzítettük, majd lejátszottuk Mozart darabját. Ezután zene nélküli periódus következett, majd a Bach darab. Ezt újabb zenementes periódus követte.