Show simple item record

Title:
A bütykös hattyú, a házilúd, a pekingi és a mulard kacsa madárinfluenzájának patomorfológiájával kapcsolatos hazai tapasztalatok és megfigyelések
dc.contributor.authorPálmai, Nimród
dc.date.issued2010
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/10832/170
dc.description.abstractI. 2006 februárjában a Duna dél-magyarországi szakasza mentén elhullott 35 bütykös hattyú (Cygnus olor) részletes kórbonctani, kórszövettani és immunhisztokémiai vizsgálatát végeztük el. Valamennyi egyedben virológiai és molekuláris biológiai vizsgálattal igazoltuk a H5N1 altípusú, magas patogenitású madárinfluenza vírus fertőzést. A megtalálás helyén a kisszámú, még élő állat jellegzetes idegrendszeri tüneteket (körben úszást, fej-, nyaktekergetést) mutatott. A leggyakrabban talált kórbonctani elváltozások a szív epicardiuma alatt, a mirigyesgyomor nyálkahártyájában, a hasnyálmirigyben és a vázizomzatban megtalálható vérzések, a hasnyálmirigyben, a májban látott gócos elhalások, a szívizom-elfajulás; valamint a lép és a tüdő heveny pangásos bővérűsége volt. Néhány esetben sero-mucinosus váladék halmozódott fel a testüregekben. Kórszövettani vizsgálattal gliasejt-sarjadzással és esetenként perivascularis vérzéssel járó lymphocytas agyvelő- és agyhártyagyulladás, lympho-histiocytas beszűrődéssel kísért gócos szívizom-elfajulás és -elhalás, körülírt elhalásokkal járó hasnyálmirigy-gyulladás, tüdőbővérűség, interstitialis tüdő-oedema és a légcső nyálkahártyájának oedemas beivódása, valamint a fiatalabb madarakban a Fabricius-tömlő lymphocyta-kiürüléssel és apoptosissal járó sorvadása mutatkozott. A talált elváltozások és a vizsgált állatok jó-közepes kondíciója megfelelt a szakirodalomban, más madárfajokban korábban már leírt, gyors lefolyású HPAIV fertőzések esetén tapasztaltakkal. A jó-közepes tápláltsági állapotú állatok elhullása a HPAIV okozta elváltozásokra volt visszavezethető. A gyengébb virulenciájú törzsekkel való fertőzöttségre jellemző, gyakran észlelt légúti (beleértve az infraorbitalis sinusokat és a légzsákokat is) vagy nemi szervi elváltozásokat és lesoványodást, továbbá a tyúkfélék HPAI vírusfertőzésekor gyakran megfigyelhető bőrelváltozásokat (cyanosist, vérzést, oedemat, elhalást) nem észleltünk. Immunhisztokémiai vizsgálattal a légcső kivételével minden vizsgált szervben sikerült kimutatni a vírusantigént. Legnagyobb mennyiségben az agyvelő tartalmazott virális nukleoproteint. A vírust embrionált SPF tyúktojásokban izoláltuk, azonosításukat pedig H5 és H7 szubtípusra specifikus poliklonális savók igénybevételével, haemagglutináció-gátlási (HAG) próbával végeztük. A H5 és N1 gének kimutatását illetve szekvenálását az EU madárinfluenza referencia-laboratóriuma (Avian Virology Laboratory, Veterinary Laboratories Agency, Weybridge, UK) által kiadott protokoll alapján végeztük hagyományos és real time PCR alkalmazásával. Diagnosztikai megfigyeléseink adatokat szolgáltattak a hattyú H5N1 HPAI járványtanában betöltött szerepének értelmezéséhez. II. A madárinfluenza erősen virulens, H5N1 altípusú vírustörzse okozta megbetegedéseket 2006 június-júliusában illetve 2007 januárjában a Duna-Tisza közének déli részén, víziszárnyas állományokkal sűrűn betelepített régióban, 15 lúd- és 15 kacsa- (11 pekingi és 4 mulard) állományban állapítottunk meg. Kis- és nagylétszámú állományok egyaránt érintettek voltak, és egy kislétszámú állományban házityúkok és gyöngytyúkok is megbetegedtek. A lúdállományok zöme 1000 és 5000, a kacsaállományok 3000 és 30000 egyed közöttiek voltak, de kislétszámú (30-100 egyedet tartó) állományok is érintettek voltak. Az érintett állományokban a naponkénti elhullások száma meredeken emelkedett. A betegség állományszintű lefolyásának megfigyelésére a hatósági intézkedés (kiirtás) miatt nem volt lehetőség. A megbetegedett állatokon bágyadtságot, étvágytalanságot, savós rhinitist, könnyezést és idegrendszeri tüneteket (rendellenes fejtartást, fejremegést, fejoldaltartást, valamint láb- és/vagy szárnybénulást) lehetett megfigyelni. Az állatokat esetenként előzetes tünetek észlelése nélkül, elhullva találták. Bőrelváltozások (cyanosis, oedema, vérzés, elhalás) nem mutatkoztak. A vizsgálat alá vont 55 házilúd és 65 pekingi illetve mulard kacsa kórbonctani és kórszövettani vizsgálata során az erősen virulens madárinfluenza vírustörzsek hatására jellemző, heveny-félheveny elváltozásokat figyeltünk meg. A különböző szövetekben, szervekben, főként a savóshártyákon vérzéseket találtunk, a hasnyálmirigyben, a szívizomzatban, a májban gócos elhalásokat észleltünk, továbbá csaknem minden esetben lymphocytas agyvelőgyulladást találtunk szövettanilag. Az elváltozások mind a kacsa-, mind a lúdállományok esetében hasonló jelleggel és gyakorisággal, azonban a kacsákban enyhébb formában voltak megfigyelhetők. Immunhisztokémiai vizsgálattal a vírusantigént főként az elhullott ludak, kacsák agyvelejében és pekingi kacsák kivételével, különböző szerveiben mutattuk ki. A vírust embrionált SPF tyúktojásokban izoláltuk, azonosításukat pedig H5 és H7 szubtípusra specifikus poliklonális savók igénybevételével, hemagglutináció-gátlási (HAG) próbával végeztük. A H5 és N1 gének kimutatását illetve szekvenálását az EU madárinfluenza referencia-laboratóriuma (Avian Virology Laboratory, Veterinary Laboratories Agency, Weybridge, UK) által kiadott protokoll alapján végeztük hagyományos és real time PCR alkalmazásával. Diagnosztikai megfigyeléseink adatokat szolgáltattak a házi viziszárnyas állományokban lezajlott H5N1 HPAI fertőzés járványtanának értelmezéséhez, valamint a vadon élő viziszárnyasokban lezajlott elhullásokkal való járványtani kapcsolat elemzéséhez. III. Tekintettel arra, hogy a H5N1 altípusú madárinfluenza vírus hazánkban elsősorban víziszárnyas fajok megbetegedését és elhullását idézte elő, amelyek a korábbi szakirodalmi adatok szerint a madárinfluenza vírusfertőzésre kevésbé fogékonyként vagy rezisztensként voltak ismertek, a vírus szervtropizmusát négy különböző faj egyedeiben vizsgáltuk részletesen. Természetes körülmények között elhullott, virológiai és PCR vizsgálattal H5N1 HPAIV pozitív, 10 bütykös hattyú, 6 házilúd, 6 mulard és 5 pekingi kacsa szerveiben vizsgáltuk a vírus okozta kórszövettani elváltozásokat, a vírus mennyiségét immunhisztokémiai, illetve a három háziszárnyas faj esetében ezzel párhuzamosan kvantitatív RRT-PCR módszerrel. Vizsgáltuk az agyvelő agykérgi, agytörzsi, kisagyvelői területeinek, továbbá a szívizomzat, a hasnyálmirigy, a vese, a lép, a máj, a tüdő, a légcső valamint alkalmanként a vázizom, a vékonybél, a Fabricius-féle tömlő és a bőr vírusmennyiségét. Immunhisztokémiai vizsgálattal valamennyi faj összes vizsgált egyedében sikerült a vírusantigént kimutatni. A vizsgált hattyúszerv minták 70%-a, a libaszervek 59%-a, a mulard kacsa szervek 61%-a, a pekingi kacsa szervek 12%-a volt pozitív. A pekingi kacsa esetében csupán az agykamrák falában sikerült kimutatni a vírusantigént, a többi szervminta negatív maradt. Kvantitatív RRT-PCR módszerrel csak a háziszárnyas fajok kerültek vizsgálatra. Mindegyik faj valamennyi vizsgált egyedében igazolható volt a H5N1 vírus RNS jelenléte. A ludak vizsgált szerveinek 100%-a, a mulard kacsák szerveinek 25%-a, a pekingi kacsák szerveinek 43%-a volt e módszerrel pozitív. Összevetve a két módszer érzékenységét, 4,31 lg kópia/reakció feletti RNS mennyiség esetén az immunhisztokémiai módszer is következetesen pozitív eredményt adott, míg ennél alacsonyabb vírusmennyiség esetén IH módszerrel pozitív és negatív eredmények egyaránt előfordultak. Mindkét módszer következetesen az agyvelőben mutatta ki a legnagyobb vírusmennyiséget, igazolva ezzel a H5N1 vírus neurotrop tulajdonságát. A vizsgálatok eredményei adatokat szolgáltattak a természetes úton H5N1 HPAI vírussal fertőződött bütykös hattyú, házilúd, pekingi és mulard kacsa esetében a madárinfluenza vírus okozta szöveti elváltozások és a vírus szervtropizmusának, valamint az alkalmazott módszerek érzékenységének összehasonlító tanulmányozásához.hu
dc.description.abstractI. The results of pathological, immunohistochemical, virological and polymerase chain reaction examinations carried out on 35 mute swans (Cygnus olor), that succumbed to a H5N1 highly pathogenic avian influenza virus (HPAI) infection during the 2006 outbreak in Southern Hungary are here reported. In all affected birds the presence of H5N1 HPAIV was confirmed by classical virological and molecular-biological methods. In the area where birds were originally found some individuals still alive have shown such signs of neurological disorders as circle swimming, tremor, incoordination, torticollis. In the swans examined the most frequently observed macroscopic lesions included haemorrhages under the epicardium, in the proventricular and duodenal mucosa, pancreas and sometimes skeletal muscles; focal necrosis in the pancreas and liver was seen together with myocardial degeneration and congestion of spleen and lung. Accumulation of sero-mucinous exudate in the body cavities was also observed. Histopathological lesions comprised lymphocytic meningo-encephalomyelitis accompanied by gliosis and occasional perivascular haemorrhages; multi-focal myocardial degeneration with lympho-histiocytic infiltration; pancreatitis with focal necrosis; congestion and oedema of lung; oedema of tracheal mucosa and in case of young birds the atrophy of the bursa of Fabricius as a result of lymphocyte depletion and apoptosis was observed, too. The observed lesions and the moderate to good body conditions were compatible with findings in acute HPAI infections of other bird species reported in the literature. Skin lesions and lesions typical for infections caused by strains of low pathogenicity (LPAI) such as emaciation or fibrinous changes in the reproductive and respiratory organs, sinuses and airsacs were not observed. The virus was isolated in embryonated SPF fowl eggs and typing was carried out by haemagglutination inhibition test using H5 and H7 subtype-specific polyclonal sera. H5 and N1 genes were identified by conventional and real time PCR following the recommendations of EU avian influenza reference laboratory (Veterinary Laboratories Agency, VLA, Weybridge, UK). Our observations contribute to understand the role of mute swan in the epidemiology of H5N1 HPAI. II. In June-July 2006 and January 2007 diseases caused by highly pathogenic avian influenza strain (H5N1 subtype) were confirmed in 15 domestic goose and 15 domestic duck (11 Pekin duck and 4 mulard duck) flocks in a region of dense population of waterfowl in the Southern part of the Danube-Tisza interfluve region. The number of animals in the goose flocks varied between 1000 and 5000 and that of duck flocks between 3000 and 30 000. Small (30-100 animals) flocks were also involved and among them one, where hens and guinea fowls were diseased, as well. Daily number of death increased dramatically in the infected goose and duck flocks. Due to the official measure (extermination) enacted any observation of the flock level course of the disease was not possible. Infected animals showed lethargy, anorexia, serous nasal discharge, lacrimation and neurological signs (deviation of the head, head-tremor, lateral deviation of the head, leg and wing paralysis). In some cases animals were found dead without any previous clinical signs. In the 55 geese and 65 ducks examined there were no skin lesions (cyanosis, oedema, haemorrhage, necrosis) observed. During post mortem and histological examinations – both in case of duck and goose similarly and of the same frequency but in ducks in milder form – acute-subacute changes typical to highly pathogenic avian influenza strains were observed. These were: haemorrhages in different tissues, organs, mainly on serous membranes, necrotic foci in the pancreas, myocardium, liver and almost in all cases lymphocytic encephalitis. Immunohistochemical examination revealed viral antigen in the brain and with the exception of Pekin ducks in other visceral organs of geese and ducks. The virus was isolated in embryonated SPF hen eggs and typing was carried out by haemagglutination inhibition test using H5 and H7 subtype-specific polyclonal sera. H5 and N1 genes were identified by conventional and real time PCR following the recommendations of EU avian influenza reference laboratory (Veterinary Laboratories Agency, VLA, Weybridge, UK). Our diagnostical observations help to interpret the epidemiology of H5N1 HPAI in domestic waterfowl and its epidemic connection with wild waterfowl. III. The epidemic of H5N1 subtype highly pathogenic avian influenza virus (HPAIV) in Hungary caused the largest losses in wild aquatic birds (mute swan) and domestic ducks and geese which were supposed to be the most resistant to this pathogen according to the literature at the time. The presence of pathological lesions and the amount of viral antigen were quantified by histopathology and immunohistochemistry (IHC) in the organs of four waterfowl species (mute swans, domestic geese, mulard ducks and Pekin ducks) collected during the epidemic. H5N1 subtype HPAIV was isolated from all animals. Quantitative real-time reverse transcriptase-polymerase chain reaction (qRRT-PCR) was also applied on a subset of samples. Viral antigen was detected by IHC in all individuals of all species examined. However the overall presence of viral antigen in tissue samples was quite variable. It was 70% in swan, 59% in goose, 61% in mulard duck and 12% in Pekin duck tissue samples. No AIV antigen was found in Pekin duck tissue samples other than the brain. Quantitative RRT-PCR examination was carried out only on domestic waterfowl. H5N1 subtype HPAIV was detected by qRRT-PCR in all birds examined; in 100% of goose, in 25% of mulard duck and in 43% of Pekin duck tissue samples. The IHC was much less sensitive compared to virus isolation and qRRT-PCR. Above 4,31 lg copies/reaction the IHC was consistently positive, but it gave very variable results below that level. The neurotropism of the isolated virus strains was demonstrated by finding the largest amount of viral antigen and highest average RNA load and the most severe histological lesions in the brain in all four waterfowl species examined. Our results help to understand the tissue lesions and tissue tropism of H5N1 HPAIV in mute swan, domestic goose, mulard and Pekin duck naturally infected, using and comparing different diagnostic tools.en
dc.language.isohuhu
dc.subjectBaromfináthahu
dc.subjectPatológiahu
dc.subjectMorfológiahu
dc.subjectVirológiahu
dc.subjectVírusfertőzéshu
dc.subjectHáziállathu
dc.subjectKacsahu
dc.subjectLúdhu
dc.subjectAvians influenzaen
dc.subjectPathologyen
dc.subjectMorphologyen
dc.subjectVirologyen
dc.subjectVirus infectionen
dc.subjectDomestic animalsen
dc.subjectDucken
dc.subjectGeeseen
dc.titleA bütykös hattyú, a házilúd, a pekingi és a mulard kacsa madárinfluenzájának patomorfológiájával kapcsolatos hazai tapasztalatok és megfigyelésekhu
dc.title.alternativeExperiences and observations about the pathomorphology of avian influenza in mute swan, domestic goose, Pekin and mulard duck in Hungaryen
dc.typePhD dissertationen
dc.identifier.accessionnum85860


Files in this item

Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record