Show simple item record

Title:
Kutya eredetű anyagmaradványok igazságügyi genetikai vizsgálata
dc.contributor.authorPádár, Zsolt
dc.date.issued2006
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/10832/142
dc.description.abstractTalán senki nem gondolta, hogy a társadalom bűnözés elleni küzdelmében Sherlock Holmes régi axiómáját, miszerint „the little things are infinitely the most important”, egy valóban kicsi dolog, a DNS molekula fogja valóra váltani (Jobling, 2004). A humán mikroszatellita markerek használata a törvényszéki gyakorlatban ma már általánosnak mondható, ugyanakkor az előforduló, közvetve illetve közvetlenül állatfajok azonosítását, egyedazonosságának megállapítását érintő igazságügyi genetikai szakkérdésekben megkövetelt nemzetközi ajánlások kialakítása csak a közelmúltban kezdődött meg (Budowle, 2005). Az igazságügyi genetikai szakértői tevékenység Magyarországon jelenleg még mindig nem az akadémiai tudományterületeknek megfelelő kompetencia-mátrixok alapján létezik, így a kriminalisztikai vonatkozású állatgenetika sajátosságai, potenciális lehetőségei és hiányosságai mellett sem rendelkezik pontos meghatározottsággal. Munkám alapvető célja az volt, hogy a Canis familiaris példáján keresztül elindítsam azt a folyamatot, melynek segítségével a nem emberi eredetű biológiai anyagok individualizálása diszkrét karakterisztikával a törvényszéki genetika részévé válhat. A hiányosságok integráció igényelte kiküszöböléséhez többek között elengedhetetlen a bűncselekményekkel kapcsolatba hozott illetve hozható, kutya eredetű biológiai anyagmaradványok faji eredetének megbízható azonosítása. Az ismeretlen faji eredetű minták törvényszéki azonosításához napjainkban sokszor a cytochrome b gén meghatározott szakaszát (Kocher, 1989) használják fel, annak viszonylag konzervatív szekvencia-intervallumára illesztett primer párok (Bartlett, 1992, Parson, 2000) alkalmazásával. Több faj – így pl. a Canidae– esetében a primerek kötési helyén előforduló nukleotid inkomplementaritások miatt a taxonokra jellemző pozícionális különbségek nem detektálhatók tisztán, így az azonosítást nem teszik lehetővé. A saját tervezésű degenerált primerek (Egyed és mtsai, 2003) és PCR kondíciók használatával a zavaros szekvenciák kiküszöbölhetők, és konfirmáló vélemény adható. A hagyományos primerek (Parson, 2000) az általunk módosított PCR körülmények között több kópiában előforduló, nukleáris pszeudogénként definiálható (Ishiguro, 2005) cytochrome b analóg szakaszokat – DQ309764 (GenBank, 2005) – eredményeztek, melyek eltérései alapján jelenleg a fajta-jellegzetesség nem zárható ki. A tudományos bizonyítékok törvényszéki elfogadhatóságának szigorodását példázza a Frye-standard szignifikáns ambivalenciája – a szakértői módszernek releváns tudományos testület által általánosan elfogadottnak kell lennie, ugyanakkor mi, és főleg kik által definiált testület tekinthető releváns tudományos testületnek – miatt érvényre jutó, jóval alaposabban kidolgozott Daubert-féle kritériumrendszer (Walsh, 1999). A standardizálás és hitelesítés, a szakmai felülvizsgálat és érvényesítés valamint a potenciális hibaráták ismerete, tesztelése egyaránt hozzájárul a szakértő véleményének bírói mérlegeléséhez. Az egyed azonosságának megállapításához törvényszéki szempontból standardizált, validált marker szelekciók – a közelmúlt fejlesztései (Eichmann, 2004, 7 Halverson, 2005) ellenére – csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, jelenleg nincs egységes kódrendszer, nevezéktan, a releváns populációkra vonatkozó STR allél- és profilgyakorisági adatbázisok nem, vagy csak igen nehezen hozzáférhetők. A kutya-specifikus STR polimorfizmusok felhasználása érdekében a lókuszok repetíciós struktúrájának feltárása – AF454051, AF454052 (PEZ20), AY375154 (PEZ8), AY375155 (PEZ5), AY375153, AY375156 (PEZ6), AY536266 (PEZ3), AY672136 (PEZ1), AY758357, AY758358 (PEZ12), (GenBank, 2005) – és hitelesítése szekvencia analízissel történt, melyek segítségével a megfigyelt variánsok ismeretében nemzetközi használatra alkalmas nevezéktan ajánlható. A hitelesített referencia fragmensekből előállított alléllétrák standardizálásával, majd a méretezési pontosság tesztelését követő szemiautomata tipizálással a polimorfizmus mértéke a magyarországi kutyapopuláció adott állományában felmérhetővé vált. A megfigyelt allélgyakoriságokból kiinduló populáció statisztikai tesztelések a fajták illetve fajtacsoportok között szignifikáns genetikai különbségeket tártak fel, melyek alapján egymásnak megfeleltethető csoportok nem valószínűsíthetők, referencia adatbázisként szolgáló mintacsoport nem nevesíthető. A kriminalisztikai (Pádár, 2002) és tenyésztői (Pádár, 2001) esetekben a különféle anyagmaradványból érzékeny szűrővizsgálatok segítségével sikeres profilmeghatározás végezhető, de a magyarországi populációk referencia adatbázisainak hiányosságából fakadóan jelenleg a vélemények valószínűségi kategóriája megalapozottan nem számszerűsíthető. Mivel a vizsgált állományok mintavételi korlátok miatt nem feltétlenül reprezentatívak, a genetikai fixálódás pontosítása a fajtapopulációk további, részletesebb vizsgálatát igényli, de ennek kialakítása aktív tenyésztői közreműködést tesz szükségessé. Fentiek alapján a Canis familiaris cytochrome b génszakaszon alapuló azonosítása és az egyedek azonosságának STR-polimorfizmus vizsgálaton alapuló megállapítása a magyarországi törvényszéki gyakorlatba bevezethető, de a kezdeti lépéseket még további – pl. további lókuszok, mini-STR vizsgálatok, populációs analízisek, mutáció vizsgálatok, etc. – kutatásokkal kell kiegészíteni és teljessé tenni.hu
dc.language.isohuhu
dc.subjectIgazságügyi állatorvostanhu
dc.subjectKutyahu
dc.subjectGenetikai vizsgálathu
dc.subjectForensic veterinary medicineen
dc.subjectDogsen
dc.subjectGenetic inquesten
dc.titleKutya eredetű anyagmaradványok igazságügyi genetikai vizsgálatahu
dc.title.alternativeForensic genetic analysis of canine biological remainsen
dc.typePhD dissertationen
dc.identifier.accessionnum84338


Files in this item

Thumbnail
Thumbnail
Thumbnail

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record